Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2017

Teknős sziget

Kép
Kora reggel felkeltunk es egy gyors reggeli utan mar osszecsomagolva vartuk a buszt, ami kivisz minket a kikotobe. Jo sokat kesett a busz. A kikotoben mar jo nagy tomeg varta a kompot. Nagyon szervezetten mentek a dolgok. Elvettek a jegyunket es kaptunk egy kis szines matricat. Minden desztinaciohoz mas szinu matrica jart. Ez alapjan tereltek a tomeget es a csomagokat is ez alapjan kezeltek. Megerkezett a komp, minket szerencsere elore engedtek, mert gyerekkel voltunk. A komp a Lomprayah gyorshajoja volt, szaguldottunk a tengeren. Dalma imadta, be kellett vele jarni az egesz hajot, meg a tetore is ki kellett menni, ahol brutal eros szel fujt, mert egy kicsit elromlott az ido, fujt a szel es felhos volt az eg. Nagyon tetszett neki, sikoltozott oromeben. Koh Pha Ngan-on is kikotottunk. Az egesz ut ugy nem volt hosszabb, mint 4 ora. Dalma siman birta, semmi gond nem volt. Mikor megerkeztunk Taora, az elso pillanatban ereztem, hogy Samui sterilsege utan ez mar sokkal inkabb emlekeztet...

Samui

Kép
A jet-lag mamorbol ebredve azon vettuk magunkat eszre, hogy a Samuiban toltott napjaink lassan elfogynak. Probaltuk Dalmat elrangatni a medence mellol, de nehezen ment. A tengerrel valo elso talalkozasa sem sikerult tul jol. A tenger felol akkora szel fujt, hogy meg eppen akkora hullamokat korbacsolt, amit mi izgalmasnak gondoltunk. Sajnos Dalma ezt mashogy gondolta, az elso furdesi kiserlet utan, ahogy atcsaptak felettunk a hullamnok, rettegett a tengertol es orias sikitas es siras lett belole, ha megprobaltunk vele bemenni. Szoba sem lehetett hozni a tengert, csak a medence letezett. Ez volt az elso igazi kudarc, de ezt igazabol mi rontottuk el, nem mertuk fel helyesen, hogy mi izgi egy felnottnek es mi egy 3 evesnek. Szerencsere ez a felelem kesobb enyhult es egeszen sikerult lekuzdenie ezt. Foleg, amikor egy szelcsendes obolben, a naptol felmelegedett tengervizben pancsizott. Onnantol kezdve nem volt problema, alig lehetett kirangatni a vizbol. Amilyen szep idonk volt az elso ket n...

Hosszú az út odáig...

Kép
Indulas napjan mindig nagyon izgatott vagyok. Most is igy volt. Leginkabb amiatt voltam izgatott, hogy Dalma hogyan fogja birni a hosszu utat. Meg sosem repult es meg sosem utazott ennyit egyhuzamban. Fogalmunk sem volt, hogy hogyan fog reagalni. Csenge rengeteg dologgal keszult a panik helyzetekre. Sok jatekot es aprosagot hozott, amivel el lehet szorakoztatni. En pedig egy tonna rajzfilmet toltottem Dalma kedvenceibol a telefonomra, mint vegso megoldast. Remeltuk, hogy ezek mind segiteni fognak neki atveszelni az utat. Reggel, 11-kor indult a gep. Direkt igy valasztottam jaratot, hogy keves gondunk legyen az ebredessel. Gyerekkel ezek a dolgok mindig sokkal lassabban mennek, ezt mindig figyelembe kell venni. A repteret szereti, egyszer mar kijottunk, eppen ezert, hogy ismerje a helyet, ne legyen neki teljesen ismeretlen. Sot, a ferigyehi repulogep muzeumba is kivittuk, hogy lassa, milyen egy repulogep belulrol. A felszallast nagyon elvezte, erdeklodo volt es csillogo szemekkel ve...